-Mi volt ez a történet? - nevetett fel hitetlenül Jimin a kanapén ülve.
-Te akartál fanfictionokat olvasni. Törődj bele, hogy egy lúzernek tüntettek fel. - nevetett fel Suga. - Tudod, nem lehet mindenki olyan kapós, mint én. - dicsekedett.
-Nekem bejött Suga Hyung? - hűlt el Rapmon a fotelben.
-Most mit nyavalyogsz? Jó fogás vagyok. Bárki boldog lehetne velem. Nem igaz Jin Hyung? - kacsintott rá.
-Tudod te kinek kacsintgass. Lehet, hogy az én karakterem, de az még nem jelenti azt, hogy úgy is érzek ahogyan ő. - leszögezte majd tovább bámult ki a fejéből.
-Na jó én megyek lefeküdni. - indult volna meg JungKook mikor YoonGi utána szólt.
-Hé, várj. Szóval.. te meg NamJoon? - vigyorgott, mire a fiatalabb csak vágott egy grimaszt és elpárolgott.
-Itt már senki se érti a viccet? - sopánkodott a gentleman. - VHope? - tekintett az említettek felé.
-Rám ne nézz. Volt igazság a leírtakban, de le nem fektetném. Bármilyen cuki a segge. - nyugtatta a népet fejjel lefelé ülve a helyén a ló.
-Mi?! - néztem rá zavartan.
-Hagyd el. Menjünk inkább aludni. - tápászkodott fel a vezető táncos megfáradtan.
-Elhiszed ezt? Én egy szánalmas ribanc képében? - motyogta feldúltan immár a szobában nekem.
-Nyugodj meg Jimin-ah. Ez csak egy fici volt. Rá se hederíts. - nyugtattam. -Bár valóban nagyon vicces elképzelni téged úgy. - röhögtem.
-Felrúglak! - csapott seggen lábával.
-Bocsi-bocsi. - törölgettem meg szemeit. -Tudod mi nyugtathatná meg háborgó lelked? - bámultam ötlettől túlfűtötten, ami neki is feltűnt.
-Mi? - kérte ki fejemből azt a bizonyos körtét.
-Szerezz egy lányt! - mondtam, úgy mintha az pofon egyszerű lenne.
-Tae-shii, értékelem a segítséged, de legközelebb gondold végig amit mondani akarsz, mielőtt megtennéd. - adott jó tanácsot.
-Ne csináld. Komolyan. Ha szereznél egy lányt akkor elszállna a leírt történet miatti idegességed. Legalább próbáld meg. - kiáltottam utána ahogy elhagyta a helységet.
-Jó, majd meggondolom. - tartotta fel hüvelykujját.
Nem értem miért ez a negativítás. Igazam van. Egy párkapcsolat mindent megoldana. Nagyon rég nem volt már ChimChimnek barátnője. Úgy vélem ez lehet az ok amiért ennyire magára vette azt a hülyeséget. Nos.. ha ő nem ért egyet velem akkor majd én elintézem neki a dolgot. Igen. Így jó lesz. Csodás ötlet, nem igaz?
Pár nap múlva egy fanmeetingen vettünk részt a többiekkel. A találkozó szünetében észrevétlenül elosontam egy pár utcányira lakó ismerősömhöz.
-Szia, Irene. - köszöntem rá a meglehetősen szép leányzóra aki ajtót nyitott.
-TaeHyung-ah, régen volt. Mi járatban vagy? - mosolygott rám kedvesen.
-Tudod van egy kis problémám amiben segíthetnél nekem.....
Már éppen a bejárathoz értem volna amikor egy hang megállított.
-Hová, hová olyan sietősen? - kapott rajta besurranásomon.
-Nem történt semmi. - mentegetőztem, feltartott kezekkel akár egy bankrabló mikor a zsaruk le akarják csukni.
-Elmondod most, vagy szendjem ki belőled később? - kérdezte bal szemöldökét megemelve.
-Én csak segíteni akarok ChimChim-nek. - kezdtem bele a mesémbe amit HoSeok szép türelmesen végighallgatott közben berángatva engem az épületbe.
-Te teljesen megőrültél? - hagyta el száját a kérdés ahogy befejeztem a mesémet.
-Hidd el örülni fog. - biztosítottam.
-Te tényleg nem tudod mit művelsz. - rázta fejét. -Most már mindegy. Reméljük nem lesz belőle túl nagy baj.
Baj? Miért lenne belőle bármifajta probléma? Hiszen csak segítek neki. Ki ne örülne annak? Értetlenül álltam Hyungom bizalmatlansága előtt, de örültem, hogy ettől független mellettem áll.
* * *
-Jimin-ahhhh... - kiáltottam csapattársamnak az ajtóból.
-Mi az? Ne ordibálj! - mászott ki a fényre a mostanában inkább barlanglakónak nevezhető. -Ő meg ki? - torpant meg, ahogy az ajtóban állóra nézett.
-Ő itt JuHyun. Egy középiskolába jártunk. - mutattam be.
-Hello. Bae JuHyun vagyok. - hajolt meg illedelmesen, a sokkolt tag előtt.
-S-szia. Miért is van ő itt? - fordult felém.
-Á-á, itt nem én vagyok a lényeg, Jimin-ah. Egy pillanat. - futott ki villám gyorsan és a következő szempillantásban már ott is volt.
-Ő itt Joy. Az egyik legjobb barátnőm. Vigyázz rá! - veregette vállon, bemutatva őt az imént beszállingózó szőkeségnek.
-He? - kapta felém tekintetét.
-Figyelembe se vettél, de bebizonyítom, hogy jobb lesz miután találsz magadnak valakit. Megkértem Irenet, hogy szervezzen le egy randit neked egy szép lánnyal. Sikerült. - avattam be.
-Ugye viccelsz velem? - döbbent le.
-Nem. Teljesen komoly vagyok. - erősítettem meg. - Talán nem tetszik neked SooYoung?
-Nehogy megsértődj. - fogta meg a lány kezét. - Itt nem erről van szó. Úgy intézkedtél, hogy meg se kérdezted, hogy akarom e. Nem szándékoztam egy lányt se randira vinni, mivel már erős érzelmeim vannak egy egyén iránt de ha annyira ragaszkodsz hozzá, menjünk Joy-ah. - vezette el.
Erre nem számítottam.
-Azt hiszem ezt elszúrtad egy kicsit, de ne aggódj. Meg fog békélni, ha leesik neki, hogy te csak jót akartál. Bármennyire is volt ez fura módszer. Hisz te ilyen vagy és én így szeretlek. - csípett arcomba és ölelt meg régi barátném, azzal hazament.
Erős érzelmei vannak valaki iránt? Miért nem mondta? Ki lehet az? Annyi kérdésem lenne hozzá, erre lelép. Idegesítő. Oké, végül is én küldtem el őt, de ez akkor is felhúz. Nem kellett volna ezt tennem. Most már belátom. Ha nem vagy teljes tudatában a dolgoknak, akkor ne okoskodj. Megtanultam.
Este kilenc órakor még mindig semmi. Hol lehet? Ennyire jól sikerült a randi? Hiszen azt mondta szeret valakit, akkor miért van el ilyen sokáig egy másik lánnyal? Hazug disznó. Megértem miért nincs barátnője. Mialatt az érkezőre várakoztam JHope Hyung előadta kis monológját arról, hogy ő tudta, de nem különösebben figyeltem rá. Más kötött le. Később közölte, hogy sürgős dolga van így valószínűleg nem fog aludni ma éjszaka és azzal el is száguldott a stúdiószoba felé véve az irányt. Talán valami új dal vagy rap szöveg. Majd kiderül. Nem sokkal ezután nyílt az ajtó és egy megtépázott énekes esett be rajta.
-Megjöttem. - emelte meg öklét az ágyon szétterülve.
-Tűnj le. Ne piszkold össze a fekvőhelyünket az utcai ruháddal. - löktem meg.
-Oh, bocs. Mintha te néha nem ugyan ezt csinálnád, alienbébi. - gúnyolódott.
-Hogy ment? - tekintettem el, mint akit nem is érdekel.
-Kellemes volt. Joy szép lány, elbűvölő, kedves, tehetséges, elfogadó és jó humorral van megáldva. - ékesítette.
-Oh. - nyögtem ki.
-De nem randevúzunk többet. - jelentette ki, mire megilletődve tekintettem rá.
-Ne nézz így. Mintha békát nyeltél volna. - rötyögött. -Megmondtam mielőtt elmentünk, hogy már van valaki akit kedvelek. Ezen nem tud változtatni az, hogy elmentem vele. - magyarázta.
-Értem. Sajnálom, hogy nem jött össze. Azt akartam, hogy örülj. Komolyan elhittem, hogy ha párkapcsolatod lenne akkor jobban éreznéd magad és kevésbé vennéd fel a dolgokat. Viszont még nincs veszve minden. Mond csak.. ki az aki tetszik? - kémleltem kíváncsian.
-Ki az? Hmm.. jó, elmondom, ha kitalálod. - adta meg a feltételt.
-Ennek semmi értelme. Ha kitalálom akkor szükségtelen elmondanod.
-Ügyes. - borzolta össze hajam. - Rendben. Akkor körülírom. Úgy megfelel? - tett ajánlatot.
-Meg. - egyeztem bele.
-Magasabb nálam.. - befejezni se tudta közbe szóltam.
-Nem úgy volt, hogy te a nálad alacsonyabbakra buksz?
-Csend! - rivallt rám. - Magasabb nálam, egy igazi tökfej, olyan mintha más bolygóról jött volna és mindig máshol jár. - jegyzeteltem.
-...mindig máshol jár. Igen, leírtam. - vártam a folytatást.
-Jelenleg szőke, de minden hajszínnel nagyon édes és attraktív a külseje. A mosolya különleges és zabálni való. A felfogása kicsit nehézkes akár az angol tudása, de ezen még tudunk segíteni. Mindezek ellenére, ő... - visszafojtott lélegzettel vártam, minden egyes új információt amikor.. - NamJoon után a szexi agy. - suttogta fülembe. Borzongató érzés volt és nem csak a közelsége miatt, hanem a mondanivalója jóvoltából is. Hátrapillantottam rá, mire rám vigyorgott. Imponáló volt, de ugyanakkor megijedtem.
-Azt akarod mondani, hogy... - kerültem a szemkontaktust. Annyira kellemetlen volt. Úgy éreztem el fogok süllyedni. Ha elsüllyedni nem is, de lezuhantam az ágyról ilyedtemben mikor közeledni kezdett. Kinevetett.
-Au, ez fájt, de majom. Ne röhögj! - dörmögtem haragosan. - Pofátlanság.
-Mit mondasz? - szuggerált.
-Mégis mire? - pattantam fel, lesöpörve magam.
-Erre. - csókolt meg.
-Azt, hogy ez nincs rendben. - toltam el, de csípőm még mindig karjai közt lézengett.
-Engedj el! - utasítottam csendesen.
-Féltékeny voltál amikor elmentem SooYoungal? - kérdezett rá kertelés nélkül.
-N-nem. Miért lettem volna az? Hisz én tettem lehetővé. Én inkább azt a lányt sajnáltam akiért oda vagy. - ki kellett mondanom, hogy leessen. Tulajdonképpen saját magamat szántam.
-Jó, akkor zavart, hogy ennyi ideig elvoltam vele? - folytatta a kérdez-feleletet
-Kicsit, de csak azt a lányt sa.. - hagytam is abba, mert rájöttem ez így értelmetlen, ha rólam van szó.
-Kedvelsz engem . - határozta el magától ügyet sem vetve arra amit mondtam.
-Mint barátot. - zavarodott arccal próbáltam meg menekülni fogásából.
-Szeretsz engem. - nem hagyta annyiban.
-Ne képzelj be olyan dolgokat amik nem úgy vannak! - háborogtam.
-Egy kérdésemre válaszolj még! - szólított fel.
-Ez az utolsó, aztán békén hagysz. - fektettem le.
-A legnagyobb őszinteséggel. Mit éreztél akkor amikor kiderült, hogy te vagy az a "lány"? Őszintén. - szegezte nekem.
-Ideges lettem, de megkönnyebbültem. - folytak ki a számból a szavak, mint a Niagara vízesés. Várj. Mit válaszoltam?
-Úgy hiszem épp az imént jelentetted ki, hogy gyengéd érzéseid vannak irántam. - húzódott mosolyra szája.
-Én nem.. - de hiába mondtam volna bármit is. A kocka el volt vetve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése